Hírek, események

<<	2010 - szeptember					>>
Hé	Ke	Sze	Cs	Pé	Szo	Va
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30

Just this day 2010

Idén novemberben is megismétlésre kerül a Csend napja, amikor is figyelmünket a béke a jólét és a harmónia szolgálatára szentelhetük.

[2010.11.24]

Bevezető tanfolyamok Budapesten és Szegeden

2010. szeptemberével induló szemeszterben Budapest mellett, új városban Szegeden is indul bevezető tanfolyam.

[2010.09.20]

Őszi találkozó

Haladó csoportok számára a nyár utáni első összejövetel szeptember 11-én szombaton, a trimeszter indító találkozás lesz.

[2010.09.11]

Bevezető tanfolyam bárhonnan a világon

Érdekel a bevezető tanfolyam, de távol laksz Budapesttől? Nincs időd utazgani? Amerikai testvériskolánk angol nyelvű távoktatásos tanfolyamot indít szeptember 20-tól.

[2010.09.07]

Rendkívüli és egyedülálló lehetőségre hívjuk fel minden kedves olvasó figyelmét. A védikus asztrológia elmélyült és nagy tudású oktatója, gyakorlója lesz a tanárunk szeptemberben ezen az intenzív kurzuson.

[2010.09.03]

Art in Action 2010

Az iskola angol szervezete koordinálásával 2010-ben is megrendezésre kerül az Art in Action fesztivál Waterperry-ben.

[2010.07.14]

Képek Mr Lambie előadásról

Immár elérhető néhány kép az Arany10-ben zajlott előadásról.

[2010.06.27]

Mr. Lambie látogatása

Mr. Lambie 4 év után ismét Budapestre látogat, aminek keretében 06.26-án nyilvános előadást tart.

[2010.06.26]

A- A+

Hallgatói tapasztalatok

Adorjáni Réka:

Életutam közepén rengeteg kérdés merült fel bennem.

Ezekre, a kérdésekre a Filozófia Gyakorlati Iskolában kaptam végre elfogadható választ és hétköznapi gyakorlatokat hozzá! KÖSZÖNÖM!

Kalászi Adrián, egy fiatal apuka:

Azt már tudtam, hogy a filozófia létezik, ugyanis gimnáziumi tantárgyként tanították. Megtudhattuk, hogy a görög- és az európai filozófusok mikor, mit mondtak, dióhéjban, kronologikus sorrendben. Nem volt semmilyen kapcsolódási pont az adatok, lexikális információk és köztem. 26 éves koromban, két éve, jelentkeztem a Gyakorlati Filozófia Iskolába. Emlékszem az első órára. Arra számítottam, hogy egy előadást fogok hallani az elsőként következő témában. De, nem ez történt. Az előadó nem zúdította ránk az információkat, mégis megfogott, ahogy a kimondatlan, eddig csak bennem bujkáló igazságokra, akár néhány tőmondattal rávilágított.

Később megismertem a csoportból a többieket is. A diákok mindenféle társadalmi rétegből érkeztek, de közös pont volt a filozófia iránti érdeklődés. Örültem neki, mert eddig a barátaim korombeliek voltak. Kollegáim is, akikkel nap, mint nap találkozom, hasonló háttérrel rendelkeznek, mint én. Az Iskolában a most érettségi előtt állóktól, a nagyszüleink korosztályáig sokféle embernek hallhattam hozzászólásait, ezáltal egy kicsit betekinthettem az életükbe, mindennapi örömeikbe, problémáikba is.

Nagy szeretettel gondolok Mr Fitzpatrick-re és családjára, akik társaimmal együtt 2005-ben vendégül láttak otthonukban, amikor az írországi testvériskola meghívására Dublinba érkeztünk, az ifjúsági napra.

Az utolsó félévben már éreztem, kicsírázott bennem valami. Kicsit másképp kezdem látni a dolgokat. Régen hajlamos voltam túlságosan “pörögni” mert azt hittem, hogy akkor lehetünk igazán eredményesek, és az elért eredményeinktől boldogok. Azóta megértettem, hogy miért boldogság a most-ban élni.

Már sokszor ráébredek napközben, a teendőimet végezve, ha nem vagyok jelen. Kevésbé ragadnak el az indulatok, mert kevésbé azonosulok a kiváltó okokkal. A körbe-körbejáró ábrándozások helyett, amelyekre régebben hajlamos voltam, gyakran sikerül az „itt és most” evilági szépségeit, színeit, illatait, fényeit észrevenni.

Fehér Klári:

Tapasztalataim a Filozófia Gyakorlati Iskolájával kapcsolatban

Olyan szerencsés vagyok, hogy az Iskola magyarországi indulásakor már jelen lehettem és beiratkozhattam az első szemeszterbe. Életemnek egy nehéz periódusa volt ez és ezért is nagy érdeklődéssel vártam, mit is jelenthet ez az elnevezés, "gyakorlati filozófia", hiszen addig ezt a két szót inkább ellentétesnek hittem.

Mindig is érdekelt a filozófia, régebben foglalkoztam is vele, de eddig egy elvont, szellemi, dolognak tartottam. Hogy lehet ezt átvinni a gyakorlatba? Ez nem derült ki mindjárt az elején, a foglalkozások mégis megragadtak. Nagyon megtetszett az anyag sokfélesége. Nemcsak a keleti filozófiákra épül, de találkozhatunk idézetekkel Platóntól, Marcus Auréliustól, Shakespearetől, vagy nagy ámulatomra, Einsteintől és tanítványaitól is. Ehhez a színes palettához jól alkalmazkodtak a bibliai idézetek is, mint az egyetemes emberi bölcsesség hordozói.

Egy kis időnek el kellett telnie, amíg kialakult végleges csoportunk, a természetes lemorzsolódások folytán, így előtérbe került az Iskola másik nagy értéke, a "jó társaság". Számomra ez hihetetlenül fontos. Ma már olyanok vagyunk, mint egy család, őszinte barátsággal szeretjük egymást, a nagy korkülönbségek - több csoporttársam a gyerekem lehetne - semmi problémát nem jelentenek, hihetetlen érzékenységgel tudunk egymásra hangolódni, a 28 és a 63 éves is egyaránt. A türelem, a szeretet és a tisztelet, ahogyan egymást meghallgatjuk, mindig jelen van, mint ahogyan a mély tolerancia is, ha nem értünk egyet valamiben. Fontos részének érzem az óráknak, együttléteknek, hogy a komoly, néha nehéz témák ellenére igen sokat nevetünk!

Az elmúlt idő alatt megértettem mit is jelent a "filozófia a gyakorlatban" és nagyon hálás vagyok érte! Ugyanis az itt tanultakat egyre gyakrabban sikerül alkalmazni mindennapjaimban, mindez rengeteget segít. Stresszes helyzetekben; egy kellemetlen vizsgálat alkalmával; amikor "elkószálnak" a gondolataim, múltba, jövőbe; amikor előre fogalmazom magamban a tervezett beszélgetést; töröm a fejem egy ügy elintézésén; vagy előítéleteim támadnak, beugrik a sok jó tanács: "én nem a testem vagyok"; "visszatérni a jelen pillanatba és ott is maradni"! Tudni ellazulni és felülemelkedni, stb.

Külön ajándékként műveltségem, ismeretanyagom is sokat gyarapodott. Új neveket, fogalmakat, idézeteket tanultam meg, új világok nyíltak meg számomra.

Az Iskola növekedésével, újabb társak érkezésével, bővült a "család”.

Sok kedves, érdekes ember, akikkel érezhetően összeköt valami, és megszületik a "JÓ TÁRSASÁG". Köszönet érte!

Kiss Dóra Eszter:

Én egy magamban merengő ember voltam, amíg nem találkoztam ezzel a filozófia körrel.

Részletesebben: Amikor túlságosan összegabalyodtak az élet fonalai bennem és körülöttem, elkezdtem egy kicsit "figyelni". Figyeltem, hogy mitől lesz valami bonyolult, kellenek- e bonyodalmak, jobb- e az egyszerűség, hogyan is lehetne ez az egész egyszerűbb, egyszerű, h a r m ó n i k u s. Sok mindent találtam ezen az "ébren járt" úton, sok értékeset olvastam is... de nem találkoztam a környezetemben élő embereknél hasonló érdeklődéssel és életformával, így a hirtelen jött "kigubancolódás" utáni szabadságomban egyszerre éreztem magam otthonosan és idegenként a Világban. Ez a jelenség okozott némi újabb gomolyt./bonyodalmat/.. Aztán jött ez az iskola.

Mindazok, amelyek eddig elhangzottak a bevezető tanfolyamon, számomra nem szolgáltak sok tartalmi újdonsággal. Többnyire én is ezekre az alapvető, egyszerű igazságokra bukkantam a felismerések során, talán más megfogalmazásban. Nagy ajándék azonban az érzés, hogy nem vagyok egyedül ebben a keresésben, hogy ma is élő hús- vér emberek teszik föl és válaszolják meg az örök kérdéseket.

Talán furcsán hangzik, de én már majdnem elhittem, hogy nincs élet az érvényesülési kényszeren, az önfenntartáson, a hónalj szőrtelenítésen és a sztárpletykákon túl, és valóban komoly baj van velem. Mindig is különcnek éreztem magam, amiért a természetem folyton a gondolataimba űz, és kívülállóságomat ezek letisztulása sem szűntette meg.

A felismerések megosztásának lehetősége és az Iskola által képviselt magasrendű eszmék viszont elmossák a választóvonalat köztem és a Világ között. Így az egész ismét gömbölyű.

Vándor Erzsébet:

Mindenek előtt fontosnak tartom leszögezni: itt Magyarországon is az emberek alapvetően ugyanolyanok, mint bárhol másutt a világon, egész egyszerűen boldogok szeretnének lenni. Tudatosan vagy tudattalanul, de az ember errefelé is keresi önmagát. Így volt ez az elmúlt rendszerben is, azonban a rendszerváltás óta ezen a téren is kinyílt a világ. Hiánypótlásként szinte ömlött be az országba a sok gondolat könyv, folyóirat, film, tanfolyamok stb. formájában. Az igény óriási volt, s hamarosan azon kaptam magam, hogy fullasztóan nagy a kínálat, szelektálni kéne. De hogyan! Ilyen hangulatban találkoztam a Filozófia Gyakorlati Iskolája felirattal. A filozófia szó számomra eddig tekintélyes, és tudományos volt. Itt pedig azt olvasom: a bölcsesség szeretete, s mindez a gyakorlatban: a bölcs cselekedet. Ha ez nem hozza el a boldogságot, akkor mi? Eddig is foglalkoztam a témával, de azt vettem észre, hogy hiába a sok szép és elfogadható gondolat, a mindennapi életem nem sokat változik. Vagyis a gyakorlatba való átültetésükhöz nem sok segítséget találtam.

Az hamar kiderült, hogy ez nem egy olyan tanfolyam, vagy iskola, amit elvégzek, befejezek, és mindent tudok Az is világossá vált, hogy ennek a tudásnak a valódi iskolája a tapasztalatok, megfigyelések révén, a kapun kívül található. Ezt abbahagyni lehet, befejezni nem!

Nagyon megragadott az elv: „Ne fogadd el, de ne is utasítsd el! Figyeld meg! Tapasztald meg!”

Hétről-hétre hallgatjuk a nagy gondolkodók és bölcsek idézeteit, mi magunk hozzátesszük saját megfigyeléseinket, kérdéseinket. Olykor idézgetjük első vendégünk Mr. Brian McGeough emlékezetes előadásának szavait, s kitartóan küzdünk feledékenységünk és szokásaink ellen.

Továbbra is lépten-nyomon figyelünk a figyelemre, a mindig jelenlétre, a gondolat-, a szeretet erejére, a törvényekre, s azt is megtanultuk, hogy a hal nem tudja, hogy vizes s még sok-sok tápláló morzsát csipegetünk az Önmagunk felé vezető úton, miközben talán már tudjuk: nincs is út...

Varga Ágnes:

A Filozófia Gyakorlati Iskolájába másfél éve jöttem el először. Éppen a diplomámon dolgoztam, filozófiai témában. Úgy gondoltam csak segíthet ha több előadót hallgatok meg.

A Fővárosi Könyvtárban már többször találtam egy szórólapot, ami a Filozófia Gyakorlati Iskolájáról szól. 2003. szeptembere óta néztem gyanakodva erre a papírlapra. 2004. szeptemberében döntöttem: elmegyek! Annyira megnyerte a tetszésemet, hogy úgy éreztem: tartós hétfő esti elfoglaltságom akadt. Az első szemeszter elvégzése után jelentkeztem, hogy segítsek két kezdő csoport indulásában. Láttam, amint ők is csoporttá kovácsolódnak, ahogyan velünk is történt.

Remek barátokra találtam mindegyik korosztályból. Amikor két szemeszter között szünet van, akkor is szervezünk találkozókat a csoportunkkal. Mert hiányzunk egymásnak, és egy héten egyszer megbeszéljük a tapasztalatainkat.

Sok mindenben változott a felfogásom. El tudom fogadni az iskola alaptételeit és be tudom építeni a mindennapjaimba. Minden itt tanult gondolatot kipróbálok és döntök róla: tudom-e alkalmazni vagy sem. A barátaimnak is szoktam mesélni azokról a témákról, amelyekről mi is beszélünk a csoportban.

De talán a legpozitívabb élményem az volt, hogy Anyukámat is elhoztam ide. Ő a Szülőség Iskolájába járt. Úgy érezte, 42 évesen már nem sok újdonságot mondanak neki a gyereknevelésről. Hiszen két lány és egy fiú után már mindennel volt dolga, de elismerte, hogy tévedett. Nagyon sok új dolgot tanult itt és sok olyan dolgot mondtak ki a csoportban, amit eddig is érzett de nem foglalt szavakba.

Remélem, hogy majd a családom többi tagját is ráveszem majd idővel, hogy csatlakozzon hozzánk, hiszen ez az iskola egy olyan hely, ahol mindenki tanulhat újat.

2010 - szeptember